A szellemi hungarikumként jegyzett módszert Dr. Pető András hozta létre, a központi idegrendszeri károsodás következtében mozgássérült személyek helyreállítását célozza. Idegrendszerünk a károsodások ellenére is rendelkezik tartalékokkal, melyek megfelelő tanulási-tanítási folyamat segítségével mozgósíthatók.
A konduktív pedagógia akkor a leghatékonyabb, ha a problémák kiszűrése, a fejlesztés a lehető legkorábbi életkorban megkezdődik, erre nyújt segítséget a korai fejlesztés, mely központi idegrendszeri sérült, koraszülött, az idegrendszeri éretlen, továbbá az eltérő izomtónusú és megkésett motoros fejlődésű gyermekek számára ajánlott.
Gyermekkorban játékos formában, az életkori sajátosságokat figyelembe véve, rengeteg énekkel és mondókával kísérve tanulható meg a saját korlátok és képességek ismerete, használata, miközben komplexen fejlődik az egész személy. Az énekek, mondókák, versek ritmust adnak a mozdulatoknak, meghatározzák a tevékenység ütemét, kiváltják és fenntartják a mozgást, ezáltal elérhető a minél önállóbb feladatvégzés, és a lehetőségek szerinti legnagyobb önállóság.
A konduktív /rávezető/ pedagógia egyik legfontosabb célkitűzése -függetlenül az életkortól- a tanulás tanítása, vagyis a tanulási képességek fejlesztése. A gyermekek fejlesztése mellett a felnőtt korú mozgássérült személyek (Parkinson-kór okozta mozgásos és egyéb tünetek, Sclerosis multiplex, stroke utáni állapot, hemiplégia, hemiparesis, aphasia, koponyasérülés utáni állapot, gerincvelő sérülésből eredő para- illetve quadriplégia) rehabilitációjára is nagy hangsúlyt fektet.
Idegrendszerünk plaszticitása/rugalmassága még felnőtt életkorban, súlyos sérülés esetén is lehetővé teszi annak bizonyos fokú önregenerálódását, új kapcsolatok kiépítését. Fontos, hogy a mozgássérült személy visszanyerje elvesztett képességeit, így a lehető legönálóbb életet élhesse, visszatérhessen munkahelyére, megszokott aktivitásaihoz.
